Kenguru krónikák

Hendriknél hallottam először 2 hete Duisburgban hangoskönyv formájában Marc Uwe Kling Känguru Chroniken című írásait (nem találok rá jobb szót, mint az "írást", habár lehetne még szatírikus-komikus, politikai és kritikus epizódregénynek is hívni). EM a héten rendkívül cuki módon letöltötte nekem mindhárom hangoskönyvet, így van mit hallgatnom, nem tudok vele betelni, annyira jó. Egy kengururól szól, aki egy szép napon a mesélő ajtaján kopogtat, mint új szomszéd és kölcsön szeretne kérni 2 tojást az ebédhez. Lassan kiderül, hogy nem csak tojása nincs otthon, de só, tej, liszt, edények és tűzhely sem... végül nem csak a konyhába nyer betekintést, hanem a kenguru be is költözik a mesélő szabad szobájába és lakóközösséget alakítanak...

Apropo EM: tegnap szkájpoltunk, végre sikerült teljesen berendeznie a lakást, ahol életében először, immár egyedül, lakótárs nélkül lakik. Ideje volt, na. Mondogatja már egy ideje, hogy meg kellene látogatnom, végül írásos, hivatalos meghívót igényeltem lakásmegtekintési hosszú hétvégével egybekötött sörözési-és kajamaratonra (mint a régi szép időkben, amikor még az én lakásomban csövezett, basszus, de jó volt!), csak nem képzeli, hogy egy sima szóbeli meghívásnak eleget tudok tenni?! Cöhh. Lényeg a lényeg, április végén valószínűleg visszatérek egy újabb körre a tett helyszínére: Geislingenbe.

Továbbá: ma délután találkozom egy újabb kispajtással, akivel a jövő héten végre rendes kultúrprogram van kilátásban (természetesen azzal a feltétellel, hogy a mai kávézás jól sikerül). Olyan stílusosan és egyszerűen írt rám, hogy lenyűgöződtem. Látszólag ugyanaz a fő célunk is: olyasvalakit találni, akinek kivan mind a négy kereke, vagy ahogy a német mondja: minden bögréje megvan a szekrényben. A mondat, amivel megvett kilóra: "széles váll keres tartalommal rendelkező buksit. Természet, kultúra, beszélgetés, perspektívák.. .rókalánnyal?" (Itt most persze röhögnöm kell magamban, mert az jutott az eszembe: "Én csak egy kurva macska vagyok, nem egy kibaszott tudós!" Szóval rókaként nem tudom, hogy azt a típusú szellemi tartalmat kínálom-e neki, amire vágyik, mindenesetre egy kávét abszolút megér a dolog.)

.
.
.

Folytatjuk...

- Tegnap elaludtad a Kitchen Impossible végét, Mälzer gyözött megint. - Öööh... nemiiis! Honnan tudod? A hasadon volt a fejem, nem is láth...