Kusza napom volt, nem biztos, hogy ebben a posztban lesz bármiféle vezérfonal is, jedenfalls remélem azért követhető leszek. Kis történetekre bontom, ami eszembe jut.
Reggel még nagy terveim voltak a következő Quimby dalrészlettel, sokáig ez zakatolt a fejemben: "...hisz mint a méregben a gyógyszer, a szenvedésben is ott az oltalom." Egy bajom van már csak ezzel: nem emlékszem, mi volt az a szupernagyonfontos, amit ennek kapcsán délelőtt még tudatni akartam a nagyérdeművel széles e világon.
Reggel Neussban kezdtem a napot, mert tegnap megérkezett a múlt héten megrendelt bal első visszapillantóm Detlefhez és fel kellett szereltetni. Csak a tükröt kellett kifizetnem, így lettem 30 EUR-val könnyebb, de nem gondolnám, hogy ebből ők megélnek, ha senkinek nem számolnak fel munkadíjat, úgyhogy fényes logikával kikövetkeztettem, hogy kivételezett helyzetben vagyok. Szóval újra van saját tükröm. Matt fekete, de hát ki nem szarja le?!
Hazafelé elugrottam a Rewe-be bevásárolni, mert nulla kaja volt itthon. Észrevettem, hogy engem itt germanizálnak. Komolyan. A bevásárlóközpontban szépen kiválogattam, hogy veszek répát, cukkinit, almát, paradicsomot, sok zöldséget, mert "kecske" vagyok. (Igen, anyu, eszem rendesen!!!) Már a bejáratnál megzavart a fura logisztika, hogy még be sem ér az ember jóformán a boltba, már ott tornyosulnak valami egyéb zöldségek külön szortírozva, de annyira megakasztott ezeknek a hülye elhelyezése, hogy nem is figyeltem, csak elmentem mellettük. Bent volt még egy rendes zöldséges osztály, ahol aztán szépen kiválogattam, ami a fogamra való. A kasszánál a hölgy elkezdte leméregetni a zöldségeimet, kezébe veszi a répákat, aszongyahogy: "Ezeket kéri?" Hát nem akartam neki így direktbe megmondani, hogy maga szerint különben miazistennek hoztam el idáig ezeket a répákat? Szóval jeleztem, hogy hát elég jó volna ezeket is hazavinni, ha ez neki nem túl nagy nagy gond, mire mondja, hogy de ott a bejáratnál ugyanez az 1-2 kilós csomag 1 EUR, ez meg így drágább. Óh- montaja Babi néni. "És hozhatok onnan egy 1 EUR-s csomagot és ezt csak így büntetlenül itt hagyhatom a kasszánál? Szabad?" Naná. Szabadott. Sőt, a néni küldött el, hogy cseréljem ki. A pénztáros tanácsára tehát nála hagytam a "régi" répáimat és hoztam egy új, ugyanolyan csomagot, a bejárat mellől. Aztán belekötött a cukkinikbe is: "ugyanott ez is 1 EUR." Wááá mondom, az ember már meg se veheti a drágábbat, mert a kasszánál elküldik az olcsóbbért??? Engedtem a nyomásnak, megint elmentem és hoztam magamnak a répák mellől ugyanakkora csomag 1 EUR-s cukkinit is. Aztán már csak remélni mertem, hogy nem talál még valamit, amit ki kell cserélnem, mert a sorban utánam következő nyanya már forgatta a szemét.
A szupermarketből kikanyarodva egy másik autó sofőrje ismerősként üdvözölve integetett nekem. Elsőre nem is értettem mi van, de nem is ez a lényeg, hanem az erre adott ésszerűtlen reakcióm: a kérdőjel-arccal bambulás és értetlenkedés helyett elkezdtem örülni és izomból visszaintegettem neki. Most sem tudom, ki volt az, de egyértelműen nekem integetett. Hámer' méne?
Meghívásom van Niederstotzingenbe - Schwabenländle - két hét múlva a hétvégére, Andreashoz. Pusi és Gyöngyvér tudják kiről van szó, viszonylag sok Toyota Hilux-ot, meg elvétve Priust vettünk tőle régebben, egyidős velem, tőle kaptam a karácsonyi rénszarvast és a Ficken Schnaps-ot, amit Gyöngyvérrel együltő helyünkben pusztítottunk el az irodában. Reggel. Ő az, aki olyan hangon tudja belemondani a telefonba, hogy "hálló Khááátááá", hogy összecsinálom magam, mert nagyon félelmetes. Mintha a "Khááátááá" után azt akarná mondani, hogy "éjszaka előmászom a sötétben az ágyad alól és elvágom a torkodat a konyhakéssel" - de ez már a saját paranoid képzelgésem, nem tehetek róla, telefonon tömeggyilkos hangja van szegénynek. Nem tudom, mire számítsak a hétvégével kapcsolatban, mert Andi az a típus, aki, amíg nincs komoly barátnője, kényelmesnek és (a svábokra nagyon jellemzően) megérősnek tartja az otthon lakást, ergo jómagam is a Schmid családnál leszek elszállásolva 2 éjszakára. Ha jól emlékszem, 4 fiatalabb tesója van. Mit lehet ilyen feltételek mellett csinálni? Még tíz pár sört sem merek így meginni, mert mi van, ha megszólnak a szülei? Röhej. Azé' komoly gondjaim vannak nekem is, remélem átjön a probléma.
(Mondjuk M-et lehet, hogy megüti majd a féltékenység guta, de egy hét Franciaország után ne merjen beszólni a sváb pajtizós minikörutamra.)
