2014. augusztus 11., hétfő

Készülünk haza...

...ami abban nyilvánul meg, hogy P. folyton szavakat kérdezget: ez mi magyarul? és az mi? Elmondom neki, majd elmondom még egyszer. Elmondja ő, elmondom én, elmondja ő és tudúúúú, meg is tanulta. A legeslegjobb, amikor azt mondja, hogy tehén: táhééén. 

Minden alkalommal összepisilem magam, annyira cuki. 

Táhééén. Überelhetetlen...


2014. augusztus 3., vasárnap

Ripityomfalva 2.0

Újra itthon.

Remek hétvégénk volt, P. szülei szupercukik, legalábbis ilyen péntek estétől vasárnap délutánigos adagolásban mindenképpen. A négyszáz kilométert Ripityomfalváig 3 és fél óra alatt lenyomtam a batmobillal, este 7 körül már ott tornyosultam az ajtóban. Alig érte a lábam a küszöböt, már volt egy pohár pezsgő a kezemben, a grill a teraszon be volt izzítva és P. szülei ott nyüzsögtek egymás hegyén-hátán, egyikük izgatottabb volt, mint a másik.

A visszaúton persze öt perccel, miután beültem az autóba, kigyulladt, majd újra elaludt a motorolaj-lámpácska, ami azért rossz, mert nem jó, na meg azért, mert így nem tudtam megállapítani, hogy tényleg olajat kell, hogy öntsek bele, vagy csak szívat az autó, mert Hamburgból Ripityomfalvára kicsit jobban meghajtottam, hogy gyorsan ott legyek és éppen nem tudja eldönteni, hogy kell-e olaj vagy nem, pedig igazából nem kell. (Tudom, olajszintet kellett mérni, meg is tettem, de így sem bírtam eldönteni, hogy kell-e, mégiscsak 400 kilométer volt az út visszafelé.) Mit volt mit tenni, megálltam hát az autópályán egy benzinkútnál, ahol alaposan próbára tettem a benzinkutas tudását és segítőkészségét, mert hát mezei Giziként HONNAN tudnám mán, hogy milyen motorolaj való a batmobilba? A pali a pult mögött annyira képben volt és olyan gyorsan rávágta a választ a kérdésemre, hogy ugyanazzal a lendülettel el is bizonytalanított: vajon tényleg tudja, amit beszél? Miért vágta rá ilyen gyorsan? Miért a 9,90 EUR-s szupernagyonolcsó olajat ajánlotta, miért nem a 29,99-eset??? Kétszer visszakérdeztem, hogy de biztos-e, hogy nem robbanok le sehol és hogy AZ az olaj tényleg az-e, ami nekem kell, majd meggyőzött és megvettem az általa javasolt 9,90-est. Mivel hazaértem simán, hivatalosan is köszönetet mondok a Großenmoor-West Aral benzinkúton dolgozó Herr Becker-nek. Herr Becker for President!

A héten annyi minden történik, hogy azt sem tudom, hova kapjam a fejem: csütörtök este ünnepeljük P. születésnapját munka után a barátaival (most persze kényszerem van leírni, mit kap tőlünk közösségileg és mit kap tőlem egyedül, dá nám táhátám, mert mi van, ha olvassa a blogot???), majd miután alaposan megünnepeltük, pénteken munka után jó igényesen elmegyünk kicsit egy dán kempingbe (ide) és ott is maradunk egészen vasárnapig, ami azért szuper, mert P. remekül fogja tudni használni/felavatni az improvizált mini-nyaralásunkon a csütörtöki ajándékát, amiről most sajni nem beszélhetek, mert meglepetés.