Hódítok a benzinkúton

Egész héten fontolgatom, hogy tankolni kéne. Mire a Kata jön csütörtökön, így is úgy is tele kell rakni, mert biztos megyünk majd mindenhová. Egyébként sem szoktam megvárni, amíg kigyullad a kifogyást jelző lámpa, szeretem még előtte telerakni, mert Angsthase paragép vagyok. A szeretem szó mondjuk erős túlzás volt.

Tegnap munka közben kitaláltam, hogy meló után tankolok itt a közelben lévő Aral kútnál. Oda érve persze ledumáltam magam, hogy na majd inkább Ratingenben tankolok, a piros csillagos benzinkútnál, mert ott még sose voltam és ott mintha olcsóbb lett volna egy kicsit. Ratingenbe érve persze megint ledumáltam magam, hogy na majd Duisburgban tankolok a Shell kúton, amit mondanom sem kell, hogy odaérve kihagytam, mert az a legdrágább és különben is már majdnem otthon vagyok, majd inkább reggel. Ma reggel munkába jövet persze megint nem álltam meg a Shellnél, mondván, még mindig drága, na majd Ratingenben. Ratingenben nem álltam meg a piros csillagos kútnál, utána meg aljas módon kigyulladt a lámpa!!!!! Na ennek már fele sem tréfa - alapon nem tudtam már tovább halogatni, az ec-pec-kimehetsz a Düsseldorf szélén lévő Aral kutat dobta ki. (Vagy az lehet, hogy már Erkrath? Tudja a fene.)

Ez az a benzinkút, ahol nagyon menő vagyok. Felsorolom, mi mindent kaptam már itt ingyen:
- 2 csavart
- 1 láthatósági mellényt
- benzint

Benzint sajna még nem kaptam ingyen, bár nem lenne rossz, mert rohadtul felment az ára, ma 1.72-ért raktam tele a Roncsot, meg se mondom mennyibe került a móka, én is rosszul lettem egy pillanatra a kasszánál. Na meg a csipát még nem mostam ki a szememből rendesen, mert hajszálon múlott, hogy nem Super 95 E10-et raktam bele a Super 95 helyett (amiben ugye 10% bioethanol van!). Faszán nem mentem volna tovább egy métert sem, ha telerakom vele, mert a Roncs valószínűleg nem ennyire öko-járgány. Miután beletöltöttem a megfelelő üzemanyagot, bementem fizetni, ott persze szembe jött velem barátunk, a medvesajt a benzinkutas. Igen, akitől rend szerint az ingyen cuccokat kapom. Mosolygott, kacsintott. Hát mit mondjak? Visszamosolyogtam és reméltem, hogy nem vár meg odakint a kocsinál. Visszaültem a Roncsba, persze ő feltűnt a színen, rátámaszkodott a még nyitva lévő első ajtóra, belesett a kocsiba és mosolyogva megkérdezte, hogy "Már megint?" Há' mondom mi má' megin'? Mintha minden nap kétszer jönnék ide! Életemben most járok itt egyébként harmadszor, tankolási célból meg csak másodszor. Majd hozzátette, hogy én mindig a négyes kútnál tankolok. Wáó. És tényleg. Ezen kívül eddig egyetlen egyszer tankoltam itt, és az valóban ugyanott volt, mint ma. Sasszem! Mivel nem úgy nézett ki, mint aki ki akar szállni az ablakomból, na meg nyilvánvalóvá vált az is, hogy emlékszik rám, elcseverésztem vele, hogy hát itt dolgozom nem messze, ez az oka a nagyon sűrű "idejárásomnak" (értsd: két tankolás, 1 csavar vásárlás), na meg már az átkozott lámpa is égett, mit volt mit tenni, tankolni kellett. Megköszöntem neki a múltkori kedves segítséget, mire mit mond? Na mit? Azt, hogy "einer netten Freundin hilft man wohl immer." Na itt már nagyon röhögtem. Én vagyok a nette Freundin!!! Szép napot kívántunk egymásnak és olajra léptem. 

Még mielőtt bárki is begyanúsít, hogy már kora reggel hódítok a benzinkúton, szeretném leszögezni, hogy SEMMIT SEM CSINÁLTAM! Először csak 2 csavar kellett, pénzért, aztán mellény, szintén pénzért, csak hát ugye ha nem hagynak fizetni, mi tévő legyek? Hát nem fizetek. Most meg benzin (na az sajnos tényleg pénzért). De a napomat nagyon feldobta, még mindig vigyorgok.

- Tegnap elaludtad a Kitchen Impossible végét, Mälzer gyözött megint. - Öööh... nemiiis! Honnan tudod? A hasadon volt a fejem, nem is láth...