2013. szeptember 18., szerda

Az automata váltó

- Khátá, tudsz automata váltós autót vezetni?
(Attól függ, mire megy ki a kérdés. Hogy szeretnék-e segíteni az autóelhozásban, mert 2 sofőr kell, vagy arra, hogy ha pisztolyt szegeznek a fejemhez, hajlandó lennék-e automata váltós autót vezetni? Nyilván, ha az életem múlik rajta, kötéltáncolni, helikoptert vezetni, meg zsírleszívást végezni is tudok, kérdés, hogy TÉNYLEG szükség van-e rá? A szükség ez esetben ott kezdődik, hogy minimum megmentem vele a világot, különben  a válaszom: nem.)
háááát, ha nem muszáj, akkor nem nagyon szeretnék... (A diplomatikus válasz ellenére éreztem, hogy ez nem lesz a választható opciók között...)
- Elkísérnéd bitte M-et? Ki kéne szállítani ezt a Hyundai SantaFe-t az egyik közeli kereskedőnek, elviheted az én autómat is - mondja nagy lazán O., akinek automata váltós A6-osa van, amit eddig még nem törtem rommá, na majd most.
- szerintem Zsoltival mennék inkább...
(Majd megérkezett M., aki széles vigyorral, hitetlenkedve kérdezte, hogy tényleg nem vezettél még automata váltós autót? Majd a kezembe nyomta a SantaFe kulcsát, hogy akkor most megyünk vele egy kört, mert itt a szalonban nincs egy darab kézi váltós kocsi sem, meg kell, hogy tanuljam kezelni az automatát, mert szükség lesz rá. Hát mit mondjak, kicsit hirtelen jött a felkérés, felzaklatódtam a dolog hallatán. Beültünk az autóba, majd ahogy M. elmagyarázta, hogy a P, R, N, D betűk mit jelentenek és kényszerített, hogy elkezdjek vezetni, megdöbbentem, hogy ahogy a P betűtől áthúzom a váltót a Rückwärts-en és az üres járaton, elindul az autó hátrafelé, pedig nem is az volt a cél. Mögöttünk "szerencsére" az autószalon üvegfala volt, ami mögött O. ücsörgött, remélem nem látta, hogy majdnem betolattam az irodájába.
M. a következőt kommentelte, miután sikerült előre felé (is) elindulni: "hehehe, szerintem O. nem röhögött volna, ha átmegyünk az autóval üvegen."