Finanzamt ... már megint

Kádváskéim, egész héten lóg a belem. A mai napot az adóhivatalban indítottam, ami főleg azért volt frenetikus élmény, mert már 6-kor felkelhettem, mivel a hivatal 7-kor nyit és én akartam az első ügyfél lenni, hogy 8-ra beérjek dolgozni késés nélkül, ami sikerült is, mert rajtam és az információs nénin kívül egy teremtett lélek sem volt ott. Egy kis gyomoridegem még így, egy év Németországban lakás után is van, de újra be kellett látnom, hogy nem bánt senki. Egy nagyon kedves, mosolygós néni fogadott, elmondta, hogy semmi baj, kaptam tőle egy darab papírt és 5 perc alatt el volt intézve a nyűgöm.

Később megtalált M. is a saját kínjával: megint kinézett magának a mobile-n egy youngtimert, egy 33 éves mercit. De nem is ez a lényeg, hanem hogy hol... Gyöngyösön bazzeg, Gyöngyösön! Mert messzebb nem talált. Mondjuk Szibériában vagy Thaiföldön. A tulaj németül nem tud, ő meg magyarul nem. Remek. Persze itt jöttem én a képbe, mint ügyeletes balek, aki úgyse mond nemet arra, hogy "légyszi légysziiiiii..." Így aztán megnyertem a feladatot, hogy az autó műszaki állapotát magyarul e-mailben lekérdezzem, utána telefonáltunk, hogy mik a fejlemények:
- tyűű, ezer hála és köszönet!!!
- nincs mit...
- ...na és akkor mikor megyünk Magyarországra autót nézni???  
- ...
Pfff... Hát mit is mondhatnék? Mi nem megyünk autót nézni. Te mész autót nézni. És hogy a kérdésre is válaszoljak: amikor csak akarsz.

- Tegnap elaludtad a Kitchen Impossible végét, Mälzer gyözött megint. - Öööh... nemiiis! Honnan tudod? A hasadon volt a fejem, nem is láth...