Elkanyartam ma Zsoltival az autómosóhoz azzal a mottóval, ha már úgyis tankolni kell, le is mosatom, mert:
1. iiiiszonyatosan mocskos (volt)
2. rengeteg sót kapott szegény az elmúlt hónapokban és megígértem neki egy alapos alvázmosást.
A kasszánál a szőke csaj az orrom alá dugott egy listát, hogy válasszak, milyen mosást szeretnék, közben kinézett az autóra és megállapította, hogy úúúú, de koszos! - ezzel megadta a kegyelemdöfést, beválasztottam a leghiperszuperebb, legteljeskörűbb verziót alvázmosással együtt, majd elgaloppíroztam szépen hátra a mosóhoz és gyönyörködve végignéztem, ahogy leázik az autóról kb 3 tonna retek. Közben begurult mögém egy idősebb pofa, ránézett a kijelzőre és megállapította vigyorogva, ékes sváb tájszólással, hogy:
- hinnye, ez még eltart egy darabig! - igen, most kezdődött csak el a program - montaja Babi néni.
- höhö, nembaj, van időm - majd ezzel a lendülettel kikapott az autójából egy üveg sört, odaállt mellém és jókedélyűen elkezdte meginni. A bácsi szagából ítélve nem ez volt ma az első söre, de teljesen kis jófej volt. Elcseverésztünk erről-arról, a mosó berendezés közben már a viaszréteget vitte fel Zsoltira, láttam a bácsi arcán, hogy valami nyomasztja, nagyon nézte a rendszámomat:
- de kiskegyed mégsem ide valósi, ugye? Északról jön, nem?
Hát mit mondjak? Ha akarnám se tudnám magam svábnak kiadni, bár ezek szerint észak-németnek még elmehetnék.
Hazaérve aztán elmentem szépen futni, utána farkas éhesen egy salátával az ölemben beültem a tv elé eszegetni, nem sejtve, milyen horror vár rám: az egyik tudományos magazinban épp az elefántormány kagylóról (panopea abrupta) ment egy műsor, aminek segítségével megkaptam a hírt, hogy létezik a gusztustalanság, amitől konkrétan leteszem a kanalat. Aki ismer, tudja, mennyire hadilábon állok a tengeri herkentyűkkel. Láttatok már ilyen kagylót? Bocsánatot kívánok, de nekem erről nem az elefánt ormánya jut az eszembe, hanem egy ordenáré nagy ****, amire kis mellényt kötöttek madzaggal. Tessék, meg lehet nézni. Bele vannak fúródva a tengerben az iszapos homokba, 6-8 évig ott hagyják őket a tenyésztők, majd összegyűjtik és darabját több, mint 100 EUR- ért eladják éttermeknek. Tekeregnek, nyújtogatják (a fejüket) az egyik végüket, még valami nyálka is folyik belőlük. Blöe. Na azt hiszem az evést most ünnepélyesen be is fejeztem, a salátámat elviszem inkább holnap dolgozni. Volt még valami amiről be akartam számolni, de elfelejtettem, annyira lekötött ennek a kagylós undormánynak a kényszeres végignézése. :)
