Herr B, Herr G és a Frau Booohbeliii

A kolléganőim eddig nem voltak képben az esetleges bécsi kiküldetésemmel kapcsolatban, amivel az elkövetkező 2 hétben bármelyik nap számolnom kell. Hja, azt hiszem a blogolvasók azon fele, akik nem a szüleim és a T.Kata, sincsenek képben ezt illetően. Elkezdem akkor újra:

A főnököm, nevezzük B-nek, 2 hétig Franciaországban nyaral. Eddig ok. A gond ott kezdődik, hogy erre az időre rendelkezésére bocsátott, mint külön bejáratú Frau Boohbelii-t a nálam csak egy évvel idősebb osztrák cégpartnerének, akit hívjunk mondjuk G-nek (és aki nem a főnököm). Tervben volt, hogy így hárman hazalátogatunk, mert néha ott is van némi tenni-venni-való. Aztán B. nyaralása megkezdése előtt múlt csütörtökön közölte velem, hogy számoljak vele, hogy ha G. úgy látja idő közben, hogy megérett a helyzet Magyarországra menni, akkor azt nélküle, ketten kell megoldanunk. Ezzel személy szerint 2 bajom van (ami ugyan senkit nem érdekel, de leírom).

1. Egyáltalán nem ismerem G-t, csak telefonon vallottunk eddig "szerelmet" egymásnak, személyesen soha nem találkoztunk. Hadd ne menjek már vele 2-3 napra sehova.
2. Értem én, hogy ha elmegyek Bécsig, ott ő felmar engem és az ő - feltehetőleg egységesebb - autójával mennénk tovább, de nekem a Bécsig elmenés és az onnan visszajövés nem tetszik, ami alsó hangon 1200 km. És nem a benzinköltség miatt, mert azt kifizetik, hanem szegény Zsoltifiú miatt.

A kolléganőim persze nagyon jól szórakoznak, amióta ma megtudták, hogy ez a harci helyzet, nekem meg ökölbe van szorulva az arcom. Számos lehetőséget hallottam ma arra, hogy ha Bécsbe menésre kerül a sor, hogyan/miről ismerjük majd meg egymást. Ezeket elő is adták lant kíséretében a G-től megszokott kimért, üzleti stílusban:
-"Mit visel ma, kedves Frau Boohbelii?" (amire persze mit tudtam válaszolni? "Semmit, kedves G, én mindig meztelenül vezetek.")
-"Kedves Frau Booohbelii, arról fog megismerni, hogy egy rózsával a fogaim között kezemben fogok Önre várni a parkolóban"
Minden poénkodás ellenére átjött az infó, hogy titokban szeretnének a helyemben lenni. Miért? Van egy sanda gyanúm, hogy G. nagyon tetszik nekik - ezzel mindenesetre egy jó nagy lépéssel előrébb járnak nálam, mert ők legalább találkoztak vele egyszer, így hát nincs más hátra, minden este lefekvés után egyperces néma csendet tartok és arra gondolok, hogy légyszilégysziiii ne kelljen Bécsbe mennem, legalábbis addig ne, amíg B. Franciaországban van. 

Hát beszari vagyok, az az igazság, nincs mit tenni.

- Tegnap elaludtad a Kitchen Impossible végét, Mälzer gyözött megint. - Öööh... nemiiis! Honnan tudod? A hasadon volt a fejem, nem is láth...