Hóember

Meséltem, hogy a múltkor fogadtunk O-val, amit meg is nyertem, de balga módon nem rögzítettük előtte mindkét fél által aláírt szerződésben, hogy miben is fogadunk, így jogában állt azt a szemtelenséget megtenni velem, hogy bejelenti: nyereményem egy hóember. Hogy ez tetszett-e nekem? NEM! Sok jobbat is el tudtam volna képzelni, ennél még egy seggberúgás is jobb, de ha már ez jutott, gondoltam nem könnyítem meg a dolgát, közöltem hát vele: nem érem be akármilyen hóemberrel, csakis és kizárólag a hamburgi hóból épített jöhet szóba, ami azért nagy disznóság, mert az év 365 napjából ott talán 5-10 nap van, amikor kb 10 percig havat látnak, ha egyáltalán... Hát bocsánat, én kértem, hogy csesszen ki velem?

Aztán az egész hosszú időre feledésbe merült, majd tegnap:

Khátá, a következő két-három hétben valamikor meg kell, hogy látogassalak. Nyomós okom van rá. MI? Hát az, hogy tartozom neked egy hóemberrel. Pfff... igazad van, én ezt el is felejtettem. Na most jól figyelj: remélem az új autód hátuljában megfelelően működik a hűtő funkció! Meg ne tudjam, hogy megálltál Ulm-nál vagy Bartholomä környékén hóembert építeni, mert ott van hó, nálad meg nincs!

Ez majdnem olyan nehéz feladat, mint az, hogy Csuvi pókjárásban akar idejönni, csak azért, hogy ráverjen T. Kata Magyarországról idebiciklizős teljesítményére...

- Tegnap elaludtad a Kitchen Impossible végét, Mälzer gyözött megint. - Öööh... nemiiis! Honnan tudod? A hasadon volt a fejem, nem is láth...