Megtettem hát.

Az ismerkedős weboldalon megjelenik néha egy rendszer által generált szöveg, hogy egészítsem ki a profilomat az általam kedvelt helyszínekkel, ami németül így hangzik: "Tipp: Wählen Sie Ihre Lieblingsorte aus!" Vajon normális, hogy a Lieblingsorte helyett MINDEN ALKALOMMAL Lieblingstorte-t olvasok?

A plattformon egyébként Füchsin néven futok, azaz róka, rókanő, rókalány, nem is tudom, minek fordítsam. Egy női róka, na. Az egyik - rendkívül humoros - kispajtás (41) ezt írta: "Agyafúrt mosolyod van. Igaz, rókanőként kell is, hogy legyen. Hogy kell téged korrektül megszólítani? Hey Füchsin? Hallo Frau Fuchs? Sehr geehrte Frau des Waldes? Hallo Prinzessin?" A pasinak tehát van humora, kár, hogy túlkoros hozzám. Továbbá, a profilján azt az infót találtam, hogy (mint később kiderült erotikus) novellákat ír, amit elsőre persze nem hittem el és gondoltam letesztelem: megkértem, küldjön már nekem egyet e-mailben. Küldött. Nem viccelt, tényleg erotikus irodalomban utazik, nem is akármilyenben.

Egy másik, határozottan kockábbnak tűnő kispajtás (26) különös hobbit űz: quadrocoptert röptet. Erre hagynék némi időt. Tehát még egyszer: quadrocopert röptet. Khhhh... No comment. Különben is túl fiatal. Meg túl kocka is.

Harmadik kispajtás (27) ma délelőtt tök ismeretlenül rám írt, hogy fagyizzunk. Megpróbálom egészben lefordítani, mert megéri: "Nagy adag fagyit és egy kávét ajánlok egy kedves beszélgetésért cserébe. Van már terved ma délutánra? Olyan szépen süt a nap, ezt az időt nem szeretném egyedül élvezni, főleg, ha a velem szemben ülőnek ilyen szép mosolya van. Örülnék, ha visszaírnál." Hát ez valami olyan szinten szupercuki volt, hogy úgy döntöttem, ha nem is az esetem a csávó, egy fagyit és/vagy egy kávét mindenképpen megér az ügy, egyébként is szélesítenem kell a szociális hálómat.

Facit: hihetetlen különbség van a weboldalon ténykedő dél- és északnémet kispajtások között. (Mert ugye aki ennyit költözik mint én, annak sajnos/szerencsére megvan az összehasonlítási alapja is.) Emlékszem, hogy Geislingenben nem győztem lekoptatni a kellemetlen fazonokat, a maradék kevés pedig, aki kedves volt, külsőre nem volt megfelelő. (EM persze az abszolút kivételt képezi.) Nem tudom, hogy ez a nagyvárosnak és/vagy inkább a földrajzi elhelyezkedésnek köszönhető-e, de az itteni résztvevők között csak a hétvégén kettőt találtam, akikhez küllem alapján szó nélkül hozzámennék akik első blikkre meglehetősen szimpatikusnak tűntek, egyikükkel hétfőn vagy kedden találkozom is.

Tudom, belecsaptam a lecsóba, de ha már elkezdtem, akkor végigcsinálom rendesen. D. már tegnap utalt rá sms-ben, amikor újságoltam neki a híreket, hogy "Khátá, bármilyen új palival is találj összejönni, már az elején le kell szögezned neki, hogy munka után néha sörözünk, nehogy megint beleszaladj valami félőrültbe, aki aztán pusztán féltékenységből meg akarja neked tiltani a munka utáni csacsogási sörünket!"

- Tegnap elaludtad a Kitchen Impossible végét, Mälzer gyözött megint. - Öööh... nemiiis! Honnan tudod? A hasadon volt a fejem, nem is láth...