Az utóbbi napokban brutálisan szétszórt vagyok. Kezdődött minden múlt hét pénteken azzal, hogy munkából hazafelé Ratingen és Lintorf között életemben először csináltak rólam egy sztárfotót. Traffipax-szal. Hát ezt is ki kellett próbálni, na. Valahogy a nap végére leromlott a hangulatom, teljesen bezombultam és úgy mentem haza, mint valami gép, gondolatban nem annyira az úton voltam, hanem az önsajnálat kellemes, langyos, sötétzöld kis posványában melegedtem éppen. Pontosan tudtam, hogy Lintorf előtt van egy híd, ami alatt van egy nem túl kedves doboz, ami fényképez, minden nap 1x elmegyek mellette hazafelé és a "szemébe" nézek keményen. Pénteken is elmentem mellette, csak kicsit gyorsabban, mint máskor. 50 helyett kb. 70-nel. Már csak akkor kapcsoltam, amikor belevillant a szemembe a piros fény. Gondoltam is, hogy ezzzazz, ez még hiányzott a teljes nyomor fílinghez, ilyet akarok még ma százat. Tegnap szóltam Svennek, hogy ha levelet kaptam lájf, akkor az az enyém, felvállalom, küldjenek bankszámlaszámot és átutalom a lét, ahova kell. Bäh. (Mert persze a rendszám alapján nem én kapom a levelet Duisburgba, hanem Vlodropba megy az ajándék, még csak elsunnyogni se tudom, vállalnom kell a gnómságomat.) Mondja, hogy ne stresszeljek, ték it ízi Kháátááá, ez itt nem kerül sokba. Ettől mondjuk megnyugodtam, mert már aggódó üzemmódba kapcsoltam magam, hogy majd 50-100 eurókat fognak rólam lenyúzni egy hülye kis zombi gyorshajtásért. Aztán beszéltem Andival is (pont ott hívott fel tegnap hazafelé menet, ahol lefotóztak, gondoltam is, hogy fasza, most meg ugyanitt a szent helyen fognak elkapni telefonálásért...), ő is annyit fűzött hozzá, hogy majd kapok egy kb 15 EUR-s büntit. Itt azért nem veszik a dolgot annyira véresen (nem eszik olyan véresen a kását, az jutott eszembe...), meg a tilosban parkolást sem, mert azért is kb. 10 EUR-ra vágnak meg - nem, ezt még nem próbáltam ki, Hendrik mesélte, mert ő már játszott ilyet. Jó ez a hozzáállás egyébként, tetszik: nem akarnak anyagilag agyonverni, mert megszegted a szabályt, hanem először csak az orrodra koppintanak egyet. Hogy ejnye, ilyet nem szabad! (Nyilván ha 160-nal mentem volna 50 helyett, más lenne a helyzet. O-nak például 4 hétre elvették februárban a jogsiját, az felért talán egy tarkón vágással is, mondjuk egy olyan géppel a segge alatt, amivel nyomul, nem is csodálom. Azzal tényleg nehéz lassan menni.)

A szétszórtságot az is jól mutatja, hogy napok óta minden reggel eljátszom a következő mókát, kicsit unom már: eltipegek a kocsiig, laptopot bedobom hátra, beülök. Helló Zsolti-mondok. Bekötöm magam. Rákötöm magam a zenére. Gyújtást adok, elindulok. Megállok. Gyújtást leveszem. Káromkodom. Zene leállít, öv kicsatol. Kiszállok. Visszahajtom az előző este behajtott külső visszapillantó tükröket. Visszaülök. Becsatolom magam. Rákötöm magam a zenére. Gyújtást adok. Elindulok. Gratulálok magamnak, vállveregetek, hogy ezaz Kháátáá, ma is sikerült...

Ma volt itt egy ügyfélbácsi, aki Flensburgból jött elvinni egy Fiat Ducato-t. Flensburg a német-dán határon van, innen kb 530 km-re északra. (Mondom én, pont középen vagyok, nagyjából minden, ami érdekes, vagy szóba jöhet, 400-500 km-re van innen a szélrózsa minden irányában...) Teljesen olyan bácsinak tűnt, aki mindent hozott magával, ami kell egy autóelhozáshoz. Persze tévedtem. Addig el is jutottunk, hogy piros 5napos rendszámtáblája van, hála Istennek, mert azt nem tudtam volna neki szerezni. De a felszereléshez nem volt nála se csavar, se csavarhúzó. Rendszámtáblatartókat ugyan hozott magával, de azok sem voltak megfelelőek. Bezzeg ragasztószalag volt nála... Direkt a célra. Hát nem akartam kiröhögni, hogy nem gondolja kend komolyan, hogy felragasztószalagozzuk a rendszámot? Pedig de. Megint nekem kell rendszámtáblát felszerelni, neeemakarom... Elslattyogtam szépen a kis fúrószarságért, meg csavarszarságokért, meg hoztam neki grátisz 2 rendes rendszámtáblatartót és felszereltük/tem a rendszámtáblát. Úúújeee.

Tegnap este Andi volt rossz passzban, gondoltam megmutatom neki, mit művel a teljesen félrenevelt jávorszarvasa, amit tőle kaptam tavaly karácsonyra. Gödöllőn még csak Gyöngyvér monitorára mászott fel rendszeresen, most meg már teljesen el van szemtelenedve. Elchi épp megfékezhetetlenül felzabálja a bazsalikomomat:


Gondolkozom rajta, hogy talán vissza kéne küldeni egy hétre Niederstotzingenbe az "apjához", hogy nevelje meg rendesen.

- Tegnap elaludtad a Kitchen Impossible végét, Mälzer gyözött megint. - Öööh... nemiiis! Honnan tudod? A hasadon volt a fejem, nem is láth...