Nya. A képen a lakáshoz tartozó kiskert van, amiben ÉN (Wilson) nyírtam le a füvet pénteken. Itt huppogott a múltkor a nyúl is, aki azóta nem látogatott meg újra, hiába küldöm neki a jeleket, hogy bátran jöhet. Jobbra egy ugyanilyen kis kert van, ami a szomszédhoz tartozik, akit nem ismerek - mert antiszociális vagyok - balra meg Hendriké, ami ennél kicsit kisebb és a fű sem ilyen menőn van lenyírva (a számos benne található kutyaszarról nem is beszélve).


Minden azzal kezdődött, hogy pénteken este a melóból hazaérve azt vettem észre, hogy egy fűnyíró van odab*szva a verandámra a kertben. A jobbraszomszéd és Hendrik füve is le volt nyírva, na mondom fasza, értem a célzást, hogy már csak az én füvem tré, de akkor is, mi ez már, hogy idebasszuk a fűnyírót az ajtóm elé? Átrongyoltam Hendrikhez - mivel biztos voltam benne, hogy ő volt a tettes - számon kérni, hogy miazisten, de lehet, hogy sokkal mérgesebbnek tűntem, mint amennyire valójában voltam, mert teljesen zavarba jött és csak hebegett-habogott, hogy hát ő ma nyírta le a füvét és gondolta hogy "talán majd én is le akarom nyírni az enyémet", mondjuk ennek szerintem akkor sem az a módja, hogy akkor odabassza a teraszra a fűnyírót, mindegy, azt is el tudom képzelni, hogy nem volt kedve mindent visszapakolni a ládába, ahova az egész közös fűnyírócajg tartozik. Így hát mit volt mit tenni, neki álltam füvet nyírni péntek este. Mivel nem tudtam beállítani, hogy a pengék magasabban legyenek (tehát hogy nagyobb távolság legyen a talaj és a pengék között), így a hepehupásabb részeken kicsit felszántottam a kertet, de még így sem én voltam a leggyíkabb, mert Hendriknél sokkal jobban fel volt szántva a kert, mint nálam. Azon kívül azt is megállapítottam, hogy a kurva kutya néha hozzám is piszkít, amiről eddig nem tudtam, most is csak azért derült ki, mert a kutyaszart véletlenül lefűnyíróztam, (aztán bele is léptem) amitől aztán minden olyan lett, a nadrágom szárát is beleértve, na akkor tetőzött a péntek esti boldogságom. Leírhatatlan érzés, amikor azon a napon, amikor egyáltalán nem is akartam füvet nyírni, a fűnyírópenge a szélrózsa minden irányába szétszórja  a nedves kutyaszart. Imádtam.

- Tegnap elaludtad a Kitchen Impossible végét, Mälzer gyözött megint. - Öööh... nemiiis! Honnan tudod? A hasadon volt a fejem, nem is láth...