1. Hogy ki az a Csaba, csak Gyöngyvér fogja érteni. Nem baj. Telefonáltunk, hogyaszongya:
- Én: Mondd már Csaba, szoktál te Törökország felé LKW-fuvart vállalni? Ha igen, mennyiért?
- Csaba: Én nem, de utána kérdezek neked, ha kell. Mi újság veled egyébként? Barátod megvan még?
- Én: Melyik? (Ezt nem tudom miért kérdeztem. Mintha olyan nagyon sok lett volna az utóbbi időben)
- Csaba: A vivendis. Brémából. ("Jáhállóóó")
- Én: Nincs.
- Csaba: TÉNYLEG? Naaaaa, akkor ha legközelebb Stuttgart felé járok, meglátogatlak!
Pfff...!
2. Azt is megtudtam, hogy nem kéne annyit gondolkodnom. (Úújeee!) Khátá, dein Kopf macht dir das Leben schwer. A fejem nehezíti meg az életemet. Hát most mit mondjak? Tudom. Mit lehet tenni? Semmit.
3. - ...és amióta visszajöttem a futásból, órák óta fáj a fejem is! HÖE!
- O: Van gyógyszered?
- Van, de nem fogom bevenni. LEHETEK INKÁBB HISZTÉRIÁS? Érzem, hogy percek választanak csak el tőle.
- O: oooh iiiigen!!! Igenigenigen! Légyszi!
- ???????
