Balfasz vagyok

Na kádváskéim, sok idő telt el bénázás nélkül, úgyhogy ma belehúztam. Mivel délelőtt jött hozzám valami szakmuki a radiátorokon lévő egyéni fogyasztásmérőt lecsipogtatni, valakinek be kellett engednie a lakásba, mert magam nem tudtam itthon lenni, mert dolgoztam. A főbérlőmmel, Beatrice-szel megbeszéltük, hogy ő majd elintézi, csak legyek szíves dobjak egy kulcsot a postaládába, hogy be tudjon jönni. Este lefekvés előtt megtettem, nyugiban elmentem reggel dolgozni, majd délelőtt kaptam egy sms-t:
Bea: Kata! Ma jön a technikus, elfelejtetted a kulcsot a postaládába dobni?
Én: Nem! Tegnap este bedobtam!
Bea: De melyikbe?
Én: Hát az enyémbe!
Ahogy ezt kimondtam, leesett, hogy ő végig az ő postaládájukról beszélt és hogy az enyémhez nincs kulcsuk... Meg minek is dobnám a saját kulcsomat a saját postaládámba? De egyáltalán nem jutott eszembe, hogy máshova is be lehetne dobni...

Aztán így folytatódott a nap a munkahelyemen:
Cseng az ajtótelefon, kiszaladok, beengedem a DHL-es futárt. Hozott egy kibaszott nagy műanyag raklapfedelet Budapestről, a főnök - Herr B. - irodája előtt csacsogtam az emberrel, hogy mit kaptunk stb, közben megtámadott minket Frau B. kiskutyája, aki aznap az irodában csövezett valami miatt. A futár is kutyázott, én is kutyáztam, közben intéztük a raklaptetőt:
Futár: (miközben a kutyát dögönyözi) Mi a neve?
Én: ...öööhh... nem jut eszembe...
Futár: (hülyén néz rám) Tessék?
Én: Nem tudom!
(még hülyébben néz)
Pár másodperc csend...
Futár: MI AZ ÖN NEVE?
Én: (akkor már fájt a felismerés, hogy nyilván nem a kutya nevében kell aláírnom a szállítólevelet...) Öööh... Boohbeliii... Fákk.
(Herr B. tapintatosan nem jött ki egy darabig az irodájából, de szerintem bebújt a szekrénybe röhögni.)

Mivel a szupermenő internet előfizetésemhez tartozik Festnetz-telefonszám is, de nagyon sváb módon készüléket persze nem kaptam hozzá, így ma elmentem munka után a geislingeni Media Marktba és vettem egy vezeték nélküli telefont. Ezt is megértem, van vezetékes számom, amihez a készüléket én Wilson, egyedül "kötöttem be" úgy, hogy még működik is!

Andi tegnap megint nagyon sokat segített: reggel alig tudtam elindulni a munkába, mert Zsoltinak 10 percig kellett könyörögni, hogy ha gyújtást adok, akkor röffenjen be, ne csak köhögjön, kicsit nagyon befostam, hogy csak meg ne haljon itt nekem, úgyhogy miután ökölbeszorult arccal nagy nehezen elértem a melóba, jeleztem Andinak, hogy Zsolti reggel majdnem szaboltálta a munkába menésemet, jaj mi lehet a baj. Azonnal rendelt nekem gyújtógyertyákat, amiket, miután meló után elmentünk IKEA-ba, nálam a mélygarázsban be is szerelt a kocsiba. Aztán összeszerelte a fürdőszoba szekrénykémet és a cipős szekrényemet... majd közölte velem, hogy ha a közeljövőben ki merem találni, hogy megint elköltözöm, ő pontosan éppen akkor 8 hétig szabadságon lesz. 

- Tegnap elaludtad a Kitchen Impossible végét, Mälzer gyözött megint. - Öööh... nemiiis! Honnan tudod? A hasadon volt a fejem, nem is láth...