Sünnap

Tegnap rendkívül németesen nekiálltunk EM-mel egy "to do"-listát összeállítani azokról a dolgokról, amiket a közeljövőben meg szeretnénk csinálni (gondolhatjátok, hogy nem az én ötletem volt...) Íme:

Kitűzött céljaink között szerepel a moziba menés, mivel a retkes kis geislingeni mozi nyert másfél millió euró támogatást és átépítik az egészet, lesz 3D meg minden szar, no meg most a hétvégétől vetítik az Iron Man3-at, amiért EM teljesen meg van veszekedve (az 1-et tegnap láttam, a 2-t ma este fogom megnézni, úgyhogy nagyon up-to-date vagyok a témában, szombaton irány a mozi). Ezen kívül megyünk még a hegy tetjén lévő kereszthez (hogy miért, azt nem tudom), vért adni és várost nézni Tübingenbe, a Ritter Sport múzeumba és az itteni Fisch Halle-ba. Látnom kell továbbá az új Sherlock Holmes filmet is. A lista folyamatosan bővül és németes überprecízióval vezettetik, nem maradhat ki semmi. További hír, hogy ma este az újabb elveszített fogadás miatt én csinálom a vacsorát, ami - a kívánságoknak megfelelően - cordon bleu lesz krokettel, barna szósszal és salátával (vészhelyzetre ketchuppal). Ma délelőtt, ahogy EM hazaindult, el is kezdtem előkészíteni a terepet, leellenőriztem az interneten, hogy az-e a cordon bleu, amire én gondolok (nehogy a vacsikor nemzetközi hahota tárgyává váljak és valaki fejére kenjem az egészet), tegnap vettem húsklopfolót (ez már a második teljesen felesleges dolog, amit megveszek EM irreális kajaelképzelései miatt), kiklopfoltam a pulykamelleket, ami külön megért volna egy misét, mivel néhol kicsit rongyosak lettek - hála a remek klopfolási szakértelmemnek és gyakorlatomnak - úgyhogy volt pár perc, amikor arra gondoltam, hogy kidobom az egészet úgy ahogy van az ablakon, de végül öntöttem magamnak egy pohár bort és újra helyreállt a világ rendje. A húsok egyik felét bekentem az anyukámtól a múlt héten kapott medvehagyma krémmel, arra jött rá a sajt és a sonka. Mivel összegöngyölni nem mertem, mert az egyik legnagyobb félelmem az, hogy farkas van az ágyam alatt a hús félig nyers marad, így inkább félbehajtottam (azaz önmagával betakartam) a szeleteket és hústűkkel "becsuktam" őket (igen, hústűt is vettem, nem csak klopfolót. Botrányos). Atombiztosra bepaníroztam mindent, hogy sehol ne folyjon ki a sajt - bár ezt illetően vannak még fenntartásaim. Az internetes recept szerint 40 perc kell mindezen lépések megtételéhez, amit én 2,5 óra alatt sikeresen abszolváltam is, exkl. fél óra takarítással utána, mivel a plafonról is húscafatok lógtak le és a padló az étkezőben be volt borítva liszttel, tojással és zsemlemorzsával. A krokettek még a mélyhűtőben pihennek, a barna szószt és a salátát pedig majd frissen csinálom meg. Phöhh. Király vagyok vagy királylány?

- Tegnap elaludtad a Kitchen Impossible végét, Mälzer gyözött megint. - Öööh... nemiiis! Honnan tudod? A hasadon volt a fejem, nem is láth...