Németország karnevált ünnepel. Aki tavaly ilyenkor lemaradt a tudósításról, itt és itt elolvashatja, milyen ez. Északrajna-Vesztfáliában persze izmosabban karneváloznak, mint itt Baden-Württemberg tartományban, de azért a svábok sem szégyenlősek: reggel a pékségben itt is bohócnak voltak öltözve az eladók, már meg sem lepődtem. A Weiberfastnacht-ot megünneplik errefelé is, aznap a nők a férfiak nyakkendőjét - akár az utcán ismeretlenül is - büntetlenül levághatják ollóval, nem vicc, sokan meg is teszik, de nem ide akartam kilyukadni, hanem oda, hogy munka után ülök itthon szépen a seggemen, nézem az esti híradót a tv-ben, ahol a kölni karneválos felvonulást mutatják, amit tavaly ilyenkor személyesen is volt szerencsém kipróbálni: rengeteg ember, brutális tömeg, mindenki részeg, a felvonulók kb 10 tonna csokit és cukrot dobálnak szét a bámészkodók és a gyerekek között, a politikusok sincsenek kímélve, kegyetlenül kifiguráznak mindenkit. Idén készítettek a kölni felvonulásra Angela Merkel kancellárról egy szobrot, amit most láttam a híradóban és konkrétan kiesett a kezemből a villa, mielőtt röhögőgörcsöt kaptam. Merkelt, mint Európa szimbólumát, szoptatós anyakocának ábrázolják - kihasználva a zseniális Merkel-Ferkel szóviccet - akinek az emlőin csüngenek az eladósodott országok, azaz a kismalacok (a képen konkrétan Portugália, Görögország, Olaszország, Írország és Spanyolország), akiknek a háta az adott ország zászlajának színére van festve. Megmutatom nektek:
Hazafelé beugrottam a dm-be ezt-azt venni, a parkolóban, ahogy kiszálltam az autóból, elkapott egy idősebb néni, hogy segítsek mán neki legyek szíves kitolatni a parkolóhelyről. Így utólag visszagondolva egyszerűbb lett volna, ha odaadja a kulcsot, én meg kijárok, mert mire ezzel a mutogatós módszerrel kiimádkoztam a helyéről, lement a Nap. Egy ősöreg Mercivel állt be pontosan mellém, ahonnan a kijárás sem lett volna bonyolult, nem is teljesen értettem, mi a gondja, mivel csak egyenesen hátrafelé kellett volna kitolatni, semmi szeddalájobbra-szeddalábalra nem volt benne, így hát nem vágtam, mit kell, hogy mutogassak neki. Mielőtt beszállt a kocsiba, még panaszkodott egy sort, hogy nem tud kijönni, mert állandóan jön valaki. Nem tudom, hány napja próbálhatott már kijárni onnan, mert a rohadt nagy forgalom a bevásárlóközpont parkolójában, ami miatt nem bírt hazamenni, kb 1 autót jelentett 5 percenként... Miután elkezdtem tellegetve-gesztikulálva kinavigálni a parkolóhelyről, megértettem, hogy a néni vagy egyáltalán nem tud tolatni, vagy ami még rosszabb, egyáltalán nem tud vezetni. Az autó eleje, hátulja és mindkét oldala tele volt horpadásokkal, 5 centinként jött hátrafelé gyök kettővel, közben folyton kinyitotta az ajtót, a végén már ordítottam neki, hogy üljön vissza és tessék mán tolatni, mert van még 10 méter a mögötte álló autóig, ha percenként 3 centit jön hátra, itt öregszünk meg. Közben persze már ketten vártak ránk rá, mindkét sofőr teli szájjal vigyorgott és türelmesen nézték az ingyen mozit. Engem akkor kerített hatalmába a kétségbeesés, amikor a néni ahelyett, hogy csont egyenesen hátrafelé tolatott volna, elkezdte alászedni a kormányt. Ez közveszélyes banyek, közveszélyes! Mondom, Zsolti állt mellette... Közben nyomta svábul a dumát kifelé a lehúzott ablakon, hogy de ő inkább megvárja, amíg ez a 129 ember elmegy, akik közben betorlódtak miatta a parkolóba, miközben már annyira kint volt a parkolóutca közepén, hogy senki nem fért el tőle, nem volt más megoldás, csak az, ha végre kijön a lukból. Na én valahol itt untam meg a banánt és belé fojtottam a szót, csak annyit voltam hajlandó mondani neki egyre hangosabban ismételve-tellegetve, hogy továbbtovábbtovábbTOVÁÁÁÁÁBBBTOVÁBB, hátrafeléhátrafeléhátrafeléHÁTRAFELÉÉÉÉ, sokhelyvanmégsokhelyvanmégsokhelyvanmégSOKHELYVANMÉÉÉÉÉG!!! Beletelt jó pár percbe, de végül véremmel és verejtékemmel kijárt a néni...
Soha nem láttam még senkit cikkcakkban tolatni, ha másért nem is, ezért megérte ma felkelni.
