Nehéz hetem volt

Első és legfontosabb kódolt közleményem Babi nénihez szól: ma végre nyertél, tartozom neked 2 rekesz sörrel!!! If you know, what I mean - még kacsintok is hozzá. :)

Amióta beszippantott a főiskolás örvény (vagy mit csinál az örvény? Elnyel? Mindegy, beszippantott és kész) nincs időm nagyjából semmire. A mélypontot csütörtökön értem el, amikor is az EM-mel közös program elérte a fájdalomküszöbömet: munka után hazaestem, pontban hatkor ő is betoppant, megittunk 2 pohár bort, majd tovább álltunk a helyi lounge sisha bárba, ahol a fősulis bólés buli kezdődött. Meg kell állapítanom, hogy nem bírom már úgy a tempót, mint a budapesti régi szép időkben. Valami zöld koktél volt épp az aktuális sláger lime szeletkékkel és jéggel, azt toltuk egész este, ami önmagában nem lett volna baj, mert nagyon finom volt, DE:

1. a limonádés íze ellenére alattomosan erős volt

2. előtte bort ittunk nálam, majd amikor a koktélkészlet kifogyott, ittunk még 2 sört is. Sajnos.

A bor-koktél-sör kombináció természetesen nem maradt következmények nélkül:
1. Az este eseményei pontosan az első sör elfogyasztásig állnak rendelkezésemre, valahol éjfél körül ugyanis sajnos elszakad az emlékezés fonala. (Most kaptuk a hírt, EM elbeszélése alapján 2 sört ittunk, nem is csak egyet...Hülye, nagyon hülye ötlet volt!!!!)

2. Tegye fel a kezét, aki szerint van fogalmam arról, hogyan mentem haza... Biztos forrásból tudom, hogy EM hazakísért, de magára a hazaútra nem emlékszem sajnos.

3. Reggel már megint arra ébredtem, hogy csörög a telefonom FÉL KILENCKOR (tudjátok, mi 8-tól dolgozunk...) és az egyik kolléganőm kedvesen érdeklődik hollétem felől.

Mit is mondhatnék? Ma délelőtt próbálgattam összeilleszteni az emlék-puzzlet, a következő építőkockákból:

1. Találtam egy "mitbringen" tárgyú e-mailt a postafiókomban, amit EM küldött még a bárból éjfél körül, amire még pont emlékszem, mert akkor fogyott el az átkozott koktél és akkor hozta nekem az első (és eddig egyetlennek hitt) sört. Az e-mail tartalma szó szerint: Käse, Butter, Bier, Mehl, Zucker. Húha, montaja Babi néni, EZ MIAZISTEN? Lehet, hogy mára találkozót beszéltünk meg és főzni kell???

2. Bevillant, hogy megegyeztünk, hogy csinálunk nokedlit (!!!), ne kérdezzétek miért, ez akkor-ott mélyen logikusnak és szuper jó ötletnek tűnt.

3. Kaptam tőle péntek délelőtt egy e-mailt (ami tehát azt jelenti, hogy még szóba áll velem, annyira talán mégsem lehettem gáz), hogy szerintem még mindig jó ötlet-e ma tequilát inni? (Mé, ez ugyan mikor volt jó ötlet??? Nem is szeretem a tequilát.) Mire nagy nehezen kisakkoztam, hogy péntekre bizony együtt főzés volt megbeszélve, eltelt a délelőtt a trollok pedig sikítva hánytak a teherautóra. 

A vacsorakészítés menete külön megér egy misét, de ezzel majd a hétvégén, a következő epizódban szórakoztatlak benneteket, mivel az információ pillanatnyilag még feldolgozás és cenzúra alatt áll.