Események

Megismertem egy velem veszélyesen gyanúsan egy kaliberű, München környékén élő magyar lányt - hívjuk mondjuk V-nek - aki egy spedíciós cégnél dolgozik. Első körben csak árajánlatot akartam bekérni tőle egy törökországi LKW-fuvarra, menet közben derült ki véletlenül, hogy ő is magyar. Fura, mert amióta itt vagyok, lassan 9 hónapja, egyáltalán semmilyen itt élő magyarral nem találkoztam. Elkezdtünk e-mailezni, hogy ki hogyan-miért került Németországba, neki épp volt a napokban valami dolga a környéken Göppingenben, összehoztunk hát hétfő este egy találkozót. Kb másfél óra dumálás után megegyeztünk, hogy a hétvégén is csinálunk valamit közösen, mert nagyon csavarogni kéne, aminek a megvalósítása - annak ellenére, hogy München innen kb 160 km - elég sikeresnek tűnik: úgy néz ki, hogy pénteken munka után Kehl-be megyünk, ami közvetlenül a francia-német határon van, Geislingentől kb 200 km-re. A cél természetesen a másik oldal: Strasbourg!

Amikor V. itt volt, teljesen belebolondult a sétálóutcában található szökőkútba, aminek később az "elefánt szoborcsoport" nevet adtuk. Egy fotót már egy előző posztban közöltem róla, de nekem eddig fel sem tűnt, hogy az elefántokon kívül is vannak a szökőkútban figurák, nem is akármilyenek:

Kecskeszarvú hal:

Esernyős hal (ahogy elnézem, szüksége is van rá):

Hajfonatos hal:

Cica és egér:

Lady & Gentleman hal cilinderrel:

Nyúlfülű hal:

Pegazus-hal:

T.Kata: ma kétszer is eszembe jutottál. Először reggel, amikor megláttam egy Mengele-traktort, másodszor pedig a bevásárlóközpontban a Kukident nevű fogkrémről (ami majdnem annyira perverz, mint a dickmilch).