Zsolti és az elefántormány kagyló

Elkanyartam ma Zsoltival az autómosóhoz azzal a mottóval, ha már úgyis tankolni kell, le is mosatom, mert:

1. iiiiszonyatosan mocskos (volt)

2. rengeteg sót kapott szegény az elmúlt hónapokban és megígértem neki egy alapos alvázmosást.

A kasszánál a szőke csaj az orrom alá dugott egy listát, hogy válasszak, milyen mosást szeretnék, közben kinézett az autóra és megállapította, hogy úúúú, de koszos! - ezzel megadta a kegyelemdöfést, beválasztottam a leghiperszuperebb, legteljeskörűbb verziót alvázmosással együtt, majd elgaloppíroztam szépen hátra a mosóhoz és gyönyörködve végignéztem, ahogy leázik az autóról kb 3 tonna retek. Közben begurult mögém egy idősebb pofa, ránézett a kijelzőre és megállapította vigyorogva, ékes sváb tájszólással, hogy:

- hinnye, ez még eltart egy darabig! - igen, most kezdődött csak el a program - montaja Babi néni.

- höhö, nembaj, van időm - majd ezzel a lendülettel kikapott az autójából egy üveg sört, odaállt mellém és jókedélyűen elkezdte meginni. A bácsi szagából ítélve nem ez volt ma az első söre, de teljesen kis jófej volt. Elcseverésztünk erről-arról, a mosó berendezés közben már a viaszréteget vitte fel Zsoltira, láttam a bácsi arcán, hogy valami nyomasztja, nagyon nézte a rendszámomat:

- de kiskegyed mégsem ide valósi, ugye? Északról jön, nem?

Hát mit mondjak? Ha akarnám se tudnám magam svábnak kiadni, bár ezek szerint észak-németnek még elmehetnék.

Hazaérve aztán elmentem szépen futni, utána farkas éhesen egy salátával az ölemben beültem a tv elé eszegetni, nem sejtve, milyen horror vár rám: az egyik tudományos magazinban épp az elefántormány kagylóról (panopea abrupta) ment egy műsor, aminek segítségével megkaptam a hírt, hogy létezik a gusztustalanság, amitől konkrétan leteszem a kanalat. Aki ismer, tudja, mennyire hadilábon állok a tengeri herkentyűkkel. Láttatok már ilyen kagylót? Bocsánatot kívánok, de nekem erről nem az elefánt ormánya jut az eszembe, hanem egy ordenáré nagy ****, amire kis mellényt kötöttek madzaggal. Tessék, meg lehet nézni. Bele vannak fúródva a tengerben az iszapos homokba, 6-8 évig ott hagyják őket a tenyésztők, majd összegyűjtik és darabját több, mint 100 EUR- ért eladják éttermeknek. Tekeregnek, nyújtogatják (a fejüket) az egyik végüket, még valami nyálka is folyik belőlük. Blöe. Na azt hiszem az evést most ünnepélyesen be is fejeztem, a salátámat elviszem inkább holnap dolgozni. Volt még valami amiről be akartam számolni, de elfelejtettem, annyira lekötött ennek a kagylós undormánynak a kényszeres végignézése. :)

Zsolti a bééé-kaaaa

Az utóbbi 2-3 napban ökölbe voltam kicsit szorulva, mert feltűnt, hogy Zsolti nem úgy megy, mint szokott. Lomhább, többet fogyaszt és a hangja is egyre rondább, hangosabb. Mint egy Porsche az alagútban. Tegnap este hirtelen felindulásból (fürdés után, pizsamában) lerohantam a garázsba és megnéztem, mennyi olaj van a motorban, majd miután konstatáltam, hogy majdnem semennyi, elrongyoltam gyorsan a benzinkútra, vettem bele való olajat és fel is töltöttem. Mondom, foglalkoztatott a téma nagyon. Lefekvés után még telefonáltam O-val, nem vettem jó jelnek, hogy pont most hozakodott elő vele, hogy képzeljem, mennyire olcsón sikerült bevásárolnia egy ezüst színű Ford Fokus kombit, még ülésfűtés is van benne és hogy én jutottam róla eszébe, hogy ez mennyire nekem való (és jaj utálom érte, de igaza van)! Mivel az autónak másnap munkába menet ugyanolyan szar hangja volt, mint előtte, fényes logikával és ökölbe szorult arccal kikövetkeztettem, hogy sajnos nem az olaj volt a baj, majd miután egész nap lyukat idegeskedtem a hasamba, írtam R-nek, hogy ha van rám egy kis ideje, munka után elugranék hozzájuk, mert gáz van, meg kéne nézni a járgányt, mert fosok, hogy ott maradok vele valahol. Ahogy odaértem, tettünk vele egy próbakört, R. és Ch. kb az 5. megtett méter után tudták mi a gond: a jelszó Radlager, azaz Zsolti csapágyas, méghozzá bal oldalt elöl. Ez nagyon megnyugtatott, mert a motorhibához képest semmiség, könnyen javítható, egyszerű és nem halálos. Még majdnem örülök is neki. Mindezek mellett mocskosul büszke vagyok magamra, hogy észrevettem, hogy nem úgy megy, mint kéne - ezt leginkább azok tudják értékelni, akik ismerik a végtelen autós szakértelmemet, ami mentségemre szóljon, hogy az utóbbi egy évben sokat fejlődött. Holnap Ch. megrendeli a passzoló alkatrészt, hétfőn munka után újra odakanyarok és megjavítják Zsolti járművet. Niederstotzingenből hazafelé jövet O. is elért telefonon, hogy mizu, elmeséltem neki nagy örvendezve, hogy csapágyas az autó, szerintem átérezte a megkönnyebbülésemet, de azért hozzá tette, hogy legrosszabb esetben leboltoltuk volna a Fokust - annak ellenére, hogy soha nem adnak el autót nőknek, én le(he)ttem volna a kivétel. 

Azért mégis baromi jó, hogy idáig nem jutottunk el, mert Zsolti az egyetlen és igazi 1,6-os béééé-kaaaa. :)

Knapp und bündig, mert nincs ma kedvem pötyögni

R. szülinapja jól sikerült, nagyon örült az ajándékoknak. Kb 14-15 fős társasággal mentünk vacsizni, ebből ugye hét hat fő csak a család, a másik hét meg mi voltunk, a pórnép: a baráti kör. Andiról két ténnyel tudok szolgálni: 

1. nem jelent meg

2. házasodik

Erről ennyit, egyik sem volt nagy hír, mindkettőt sejtettem. 

Ha már így benne vagyok a felsorolásban, még két pontot prezentálhatok a tegnapi estéről: 

1. úgy tűnik, hivatalos védjegyemmé vált a búzasör

2. a kelet-európai akcentus szexy (Ezt így szó szerint, bele a pofimba. A kelet-európai kifejezésen már fenn sem akadok, ez még mindig sokkal jobb, mint az Ostblock, amin annak idején számtalanszor össze is vesztem valakivel... )

Süninap

Holnap este Andi egyik tesójának, R-nek lesz a 18. szülinapja, melynek keretében vacsira vagyok hivatalos a családhoz, úgyhogy munka után eltolom Zsoltit Niederstotzingenbe. Megszenvedtem, mire kitaláltam, mit lehetne beszerezni egy 18 éves férfikezdeménynek. Mivel a családdal ünneplünk, nem rendelhettem neki se sztriptíztáncosnőt, se semmi gusztustalanságot, így íme hát megleltem hazámat az ötlet: 18 év - 18 gyertya - 18 sör 20 sör. Minden sörön lóg egy Ritter Sport, vagy egy Kinder csoki, valamint a kísérő: Rainer, a birka! (Ő a legjobb fej, bevizsgáltam a boltban is, puha, szőrös, szeretjük az ilyet. Én legalábbis...)

Kíváncsi vagyok, Andreas jön-e és ha igen, hozza-e a díszribancot kedves barátnőjét. Majdnem teljesen kizártnak tartom mindkét variációt. 

M. szülinapja is most lesz, illetve lenne, ha szökőév lenne, mert február 29-én született. Krisztusi korba ér. Mivel december harmadikán, amikor ugyan nincs szülinapom, de másnap de, ő volt az első, aki nagyon lelkesen telefonon (meg úgy összességében is) felköszöntött, azt hiszem, én is joggal üdvözölhetem az alkalomból már február 28-án. :)

Búvár Kund

Khátá, én most elmegyek fürdeni. Ok, akkor hagylak lazulni, ha befejezted majd beszélünk. Neee, beviszlek téged is a telefonnal a kádba. Oké. Úúúúúúúúúúúúúúú... Mivan? Mekkora ötletem támadt!!! Tudod mit csinálunk most? Na mit? Én kiteszem a kád szélére a telefont és amikor azt kiáltom hogy "most", te onnantól méred az időt, mennyit tudok merülni! (És igen, kitette a telefont a kád szélére és amikor kiáltotta hogy most, mértem, mennyit tud merülni.)

Hát mit mondjak? Sok minden átfutott az agyamon, de ez pont nem. :)

Maga a Zsülike?

Munka után volt a magyar telefonomon 5 nem fogadott hívás egy teljesen ismeretlen mobilszámról, az illető hatodszorra végül el is ért, épp úton voltam Heubachból haza:

- Borbély.

- Jó napot kívánok, XY hadnagy vagyok a Budapest-Zuglói Rendőr Főkapitányságról. 

(Pfff wáááztakurva... Vajon mit művelhettem? Nem csináltam semmit!!! De ha csináltam is valamit, az se én voltam miért egy évvel azután keresnek és találnak meg, amikor már elhagytam az országot? Nem értem nem értem nem értem!)

- Üdvözlöm XY hadnagy, miben segíthetek?

- Ön Zsülike?

(Pffffff... )

- ööö... Nem.

(Na itt kezdett el érdekelni a dolog, mivel nem engem keresett a jó ember, hanem a Zsülikét...)

- Óóó. És nem ismeri véletlenül a ... Takács Lajost? (vagy valami hasonló tömegnevet mondott)

-  ööö... Nem.

Elbeszélgettünk még erről-arról, elmondtam neki, hogy ez a SIM kártyám, aminek a számát ő most hívta és ami az ő gyanúsítottjának vagy kijének a telefonjában Zsülike néven van elmentve, csak 3 hónapja van meg nekem, a Vodafone-nál vettem decemberben (ezúton gratulálok nekik is) és már több, mint egy éve nem élek Magyarországon, viszont az Otp-től is rendszeresen kapok rá sms-eket egy bizonyos Balogh Vilmos bankszámlájának a pénzmozgásáról, (aki talán tényleg az előző tulaj volt, akár maga a Zsülike?!) ami azért nagyon jó, mert fogalmam sincs, ki az a Balogh Vilmos és őszintén szólva ha én a Balogh Vilmos lennék, nem biztos, hogy örülnék neki, hogy egy vadidegen minden felvett vagy átutalt forintomról sms-t kap. Mindegy is. Nem vagyok benne tökéletesen biztos, hogy a rendőr bácsi megértette, amit mondtam neki, mivel utána a következőképpen összegezte a hallottakat: tehát Ön a Borbély Zsuzsa... és... ez a SIM kártya... egy éve van Önnél...

(Az bazzeg. Borbély Zsuzsa vagyok egy éve, született Lakatos Zsülike SIM Kártya. Örvendtem.)

Mit is mondhatnék? Hazáig hangosan vinnyogtam az autóban és csapkodtam a kormányt.