B szereti a mondandóját - amikor Magyarországon vagyunk - meglepetésszerűen az általa ismert (csekély mennyiségű) magyar szavakkal kidíszíteni, aminek ilyen és hasonló eredménye szokott lenni:
B: ...és képzelje el Frau Booohbeliii, tegnap is voltam lefekvés előtt egy kört sétálni.
én: Igazán remek, Herr B, riszpekt, én éjfélkor az orromat se dugtam volna már ki ilyen hidegben.
B: ...és ahogy elértem az utca végéig, láttam, hogy valami hirtelen kirohan előttem a bokorból. Mit gondol, mi volt az? So eine kleine mácská!
Érted, so eine kleine mácská. És ne röhögd ki utána...
