Andi kitalálta, hogy elköltözik otthonról. Nem tudom, milyen rég óta van ez nála tervben, de gyanítom, hogy van benne nekem is jócskán részem (teljesen akaratlanul), hogy elszánta magát: kinézett magának egy cuki kis lakást, amit szeretne bérelni és ha még nem adták ki, elköltözik anyutól és aputól. Totál örülök neki, ez azért mégis csak egy nagy lépés olyasvalakinek, aki mindeddig otthon lakott a szülői házban. (Mentségemre szóljon, hogy én nem bujtogattam fel semmire, nem formáltam semmilyen véleményt arról, hogy jó-e ennyi idősen otthon lakni vagy nem, erre a végeredményre saját magától jutott. Biztos ösztönzően hatott rá, hogy végig nézte, hogy ide jövök a világ végére egyedül és még mindig életben vagyok, nyilván nem lehet olyan nagy kunszt, neki is csak-csak sikerül, ha rászánja magát végre.)
Az elmúlt hétvége nagyon békés volt, mivel Hendrikék Belgiumba mentek tengerpartozni Annével és a kölykökkel. Hívtak engem is nagyon, de ezt most inkább kihagytam. Így sem untam magam, mert szombat estére bejelentkezett a Hartwig + Anja egység, hogy nézzünk együtt BL döntőt, mert Bayern-Chelsea játszik és drukkolni kell. Megtettük, mégis kikapott a Bayern. Vasárnap este ugyanezen egységgel elmentünk vacsizni a göröghöz: aprócska étterem a pályaudvar közelében, nem túl drága, cserébe nagyon finom! Nem bírtam megjegyezni a nevét a kajának, amit kiválasztottam, valami húspogácsák voltak sült krumplival és (mostfigyelj!) Metaxa-szósszal! Brutál finom...
Ma eszembe jutott többször is, hogy O. a csütörtöki "lánykérés" óta nem jelentkezett, de úgy voltam vele, hogy majd biztos szól, ha van valami, én nem zaklatom, valószínűleg volt elég baja a hétvégén, nem tetézem a gondjait. A gondolatátvitel néha tényleg jól működik, mert ma este felhívott biciklizés közben (ő biciklizett, én pusztultam a kanapén futás után), hogy mizu, megnéztem-e a Garda tavat a neten?
- öööh mit is kellett volna rajta megnéznem?
- te már el is felejtetted, hogy mit tervezünk???
- (közben Blanka jutott eszembe, hogy hú bazzeg, tényleg megyünk???) ööh neeem, persze, hogy nem felejtettem el! De nem tudom, hogy lesz-e szabadságom, tulajdonképpen hogy is akarunk menni? Repülünk, vagy mi? Azé' az nem pont itt van a sarkon. (Bodensee mennyivel egyszerűbb lenne egyébként, lehet majd megkínálom az ötlettel...)
- autóval! Mindegy hol leszel, érted megyek. Akár Duisburgba, akár Svábföldre, onnan meg már nincs is messze! (Szerintem mondjuk de, de hát jóvan'...)
